szoktál gondolkodni azon, hogy mit árul el másoknak az öltözködésed, mindannak ellenére, hogy te tudod, hogy mit szeretnél vele közölni? hiszen a kettő sokszor nem ér össze. mert én például hiába próbálok szexi lenni egy csipkefelsőben - így, hogy genetikailag jobban hasonlítok egy gyúródeszkára, egészen más hatást kelt a mélydekoltált csipke darab.
de mindig remélem, hogy elérem a kívánt hatást. hogy az is látszik, mikor vagyok nagyon jól, meg az is amikor egy kicsit slamposra veszem a figurát, mert nagyon fáradtan keltem és a momfit nadrág meg a pamut póló sokkal jobban esik.
gondolom nem is sejtenéd, hogy a képen a hálóingem van rajtam. na, ez vajon mit árulna el rólam, ha kisétálnék benne az utcára. többek között biztosan azt, hogy fogalmam nincs arról, mit illik és mit nem, vagy mások szerint azt, hogy egyszerűen elaludtam és ahelyett hogy átöltöztem volna, feltunignoltam az alvós cuccom. vagy a legrosszabb eshetőségbe is belegondolhatunk: elfelejtettem mosni.
ne találgassunk, elmondom valójában mi történt: egy rövid időre úgy akartam viselkedni, mint a hollywoodi sztárok. hogy viseljek bármit, nem fognak miatta lenézni, hanem csak mindenki átgondolja, vajon mi ebben az üzenet. - vigyázat egy kicsikét most hosszú lesz a kanóc a humorbomba végén.
nos, ezt is elárulom, ez egy ilyen nap, ma nem árulok zsákbamacskát. olyan cefetül rosszul keltem egyik reggel, hogy tényleg nem sokon múlt, hogy a pizsamám lett az outfitem. csak az hozott vissza a valóságba, hogy ezek a szeptemberi reggelek, egy kicsit már csípősek.